A Pécsi Napilap cikke:
A Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar Neumayer Károly vezetésével sikert sikerre halmozott. Az ismert és méltán elismert együttes karmesteri pálcáját 2014 tavaszán Bókai Zoltán vette kezébe.
A Pécsi Nemzeti Színház karmestere számára a fúvószene új kihívást, új feladatokat jelent, de nem tudta megtagadni vasutas gyökereit, hiszen három évig mozdonyvezető volt. A 30 éves sikertörténet után azonban rendkívüli feladat új motívumot találni az amatőr együttes számára.
- Tavasztól a hangszereseink kizárólag olyan vasutasok, tanárok, ügyvédek, zenészek és minden más polgári foglalkozást űzők, akik szabadidejükből áldozva jönnek programjainkra – vág a közepébe Bókai Zoltán. – Vannak állandó tagjaink a Művészeti Szakközépiskolából és a PTE Művészeti karáról is, de a zenekart erősen ajánlottá tevő, azért kreditet adó hagyomány Neumayer tanár úr távozásával megszakadt. Természetesen a ráéréses alapon nyugvó próbalétszám erősen változó, így ismétlő típusú próbákra van szükség. A zenekar így tényleg úri passzióból zenélő együttessé vált, mely messze nem amatőr produkciót nyújt. Bokor Ferenc elnök úr szervezőmunkája nélkülözhetetlen. Szilágyi Lajos karmester kollégám pedig távollétemben küzd a zenekarért, és természetesen továbbra is magunk mögött tudhatjuk a Vasutas Művelődési Ház segítségét, hiszen Szentgyörgyváry Péter elnök úr is zeneszerető ember. Kapunk nyitva áll, próbáink nyilvánosak. Tagjainktól azonban maga a közösség vár el egyfajta elköteleződést.
Nehézségek azonban adódtak, hiszen a váltás után megmaradt „fél zenekarral” nem lehetett fellépést vállalni, az újaknak is be kellett illeszkedni, össze kellett csiszolódni. Egy új karmesternek pedig nyilván új elképzelései vannak, új darabokat szeretne megszólaltatni.
- Fúvószenekart látva, hallva sokak az indulókra, a menetzenékre, mazsorettekre, katona- és bányászzenekarokra asszociálnak – pontosít Bókai. – Indulókat játszani kell. Ez nem cél, ez alap. Elődömhöz hasonlóan magam sem „rezesbandában” gondolkodom. Míg Ő a kortárs fúvószenét tűzte zászlajára, magam lágyabb, szimfonikusabb hangzásvilágban látok egyfajta jövőt, nyilván ehhez megfelelő művekkel. A zenekar és a közönség is szívesen hallgat például filmzenéket. Ezt a már korábban megkezdett irányt mindenképp folytatom. A minap Békéscsabán jóindulatú kritikaként fogalmazta meg egy helybéli kollégám, hogy egy fúvószenekar nem ilyen. A zenekar túl finoman szól, a tempók helyenként flexibilisek... Nos, nagyobb örömöt nem is okozhatott volna. A romantikában a dallamok áradjanak, a harmóniák tiszták, a modulációk szélesek legyenek. Sosztakovics ráadásként játszott koncertindulója azért még neki is tetszett. A vasút tehát újra zenél, a gyökerekhez bármikor visszanyúlva haladunk tovább.
Mostanában mintegy 50-55 fő jár el a szerdai próbákra, Bókai Zoltán nagyjából ennyiben is képzeli el az ideális létszámot. A csapatépítés azonban soha véget nem érő feladat.
- Koncertjeink meghívásos alapon és a közönségünk igényei alapján szerveződnek. December 5-én a Pécsi Bazilikába, adventi koncertünkre várjuk a nagyérdeműt, ahol barokk, romantikus és kortárs művekkel fogjuk átmelegíteni a koncertlátogatókat. Meghívott vendégművészeink pedig különös színt hoznak az adventi sötét napokba.